Új akvárium beüzemelése 7.

A vízről

A halak lételeme a víz, így nem árt ismerni legfontosabb fizikai és kémiai jellemzőit. Szín, szag, hőmérséklet. Színtelen és szagtalan folyadék. Ami a csapból folyik, de nem amit az akváriumban találsz! Ennek enyhén sárgás árnyalata (ha van benne fa, ami színezeti, halvány tea színű ám legtöbbször ez csak fehér háttérnél vagy vízkivétel alkalmával tűnik fel) és jó illata van.

A feltöltés után előfordulhat opálosodás, ha biztos vagy benne hogy alaposan kimostad az aljzatot, akkor nem kell aggódni, részleges vízcserével egy idő után kristálytiszta lesz a vized. Ha zöld elszíneződéssel, ún. vízvirágzással találkozol, azt a túl erős (mesterséges vagy természetes) fény miatt elszaporodott algák okozzák. Ha az akváriumnak szaga van, az rosszat jelent; valami bomlik benne. A forrást azonnal el kell távolítani és részleges vízcserével orvosolni a helyzetet!

Hőmérsékletigény alapján hidegvízi (5-19 °C) és trópusi (20-30°C) halakat különböztetünk meg. Hidegvízi fajok tartása körülményes lehet, ha állandó hideg vizet igényelnek, mivel nálunk nyáron 30°C-ra is felmehet a víz hőmérséklete. A fajok kiválasztásánál fontos szempont a tartási hőmérséklet, mivel egyeseknek nagyon szűk a tűrésük. Kevesen tudják, hogy az aranyhal hidegvízi, 17-22°C-on érzi jól magát, emiatt nem való pl. 25-27°C igényű algaevők mellé. A víz hőmérsékletétől függ a halak viselkedése. Melegebben jobban úszkálnak, többet esznek, gyorsul az anyagcseréjük, rövidebb ideig élnek, hidegebb vízben fordítva. A legjobb nyilván az adott halfaj optimumát biztosítani. A helytelen társítás eredménye előbb-utóbb betegség vagy pusztulás lesz.

Vízértékek

Így nevezzük a víz legfontosabb kémiai jellemzőit, amelyekkel tisztában kell lennie az akvaristának. Segítségül szolgálnak a víztesztek, melyek gyorsan megmutatják a kémhatást és a keménységet. Indikátoros (csepegtetős) és lakmuszpapíros változatok vannak, áruk erősen változó. A fentieken túl kaphatóak gyorstesztek a víz nitrát-, nitrit-, vas-, ammónia/ammónium, foszfát stb. tartalmának mérésére is.

Keménység. A víz keménységét a benne oldott magnézium (Mg) és kalcium (Ca) sók adják. Értékét német keménységi fokban mérjük, melynek jele: nk. 1 nk-s az a víz amelyben literenként 10 mg kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű Mg és Ca só van. Megkülönböztetünk változó (karbonát keménységet kH) valamint állandó keménységet. A kettő összege adja az összkeménységet (gH), általában ezt szoktuk mérni. A változó keménységet a mész és a magnézium szénsavas sói, vagyis a hidrokarbonátok adják, míg az állandó keménységet kalcium és magnézium szulfátok, kloridok, foszfátok, és a szerves savak sói és hidroxidjai adják. A változó keménység a víz forralásával részben eltávolítható, míg az állandó keménység nem. Lágy víznek mondjuk a 4-8 nk-s, igen lágynak a 0-4 nk-s vizet, míg keménynek a 12-18- as, közepesen keménynek a 8-12-es, és nagyon keménynek 18-30 nk-s vizet.

Kémhatás (pH). A víz kémhatása lehet semleges, savas, vagy lúgos. Semleges pH-ról akkor beszélünk, ha 1 liter vízben tízmilliomod, azaz 10-7 gramm szabad hidrogén (H) ion van. Ekkor mondjuk, hogy a víz pH értéke 7-es. Ez esetben ugyanennyi a hidroxilionok (OH) súlya is. A H-ionok a víz savanyúságát, míg az OH-ionok a víz lúgosságát okozzák. A pH az 1 liter vízben jelen lévő H-ionok súlyát jelöli. Az OH ionok súlyával azért nem érdemes törődnünk, mert az fordítottan arányos a H-ionok súlyával. Vagyis ha a H-ionok koncentrációja nő, a víz savas irányba tolódik, ezzel egyidejűleg csökken az OH-ionok koncentrációja. Amikor a pH értékét lúgos irányba toljuk, ez éppen fordítva történik. Savas víznek mondjuk az 1-7-es, lúgosnak a 7-14-es Ph értékű vizet. Az akvarisztikában az 5-9-es Ph értékkel rendelkező víz jöhet szóba.

Oldott oxigén tartalom. A víz oxigéntartalma egyrészt a növények asszimilációjából származik, másrészt a vízfelület mozgása révén oldódik bele a szabad légköri levegőből, ugyanis a víz a légköri levegőből oxigént képes megkötni. Azonos légnyomás mellett a melegebb víznek kisebb az oxigéntartalma, míg a hűvösebb vízé nagyobb. Ugyanakkor a melegebb vízben a halaknak nagyobb oxigénigényük van, a megnövekedett anyagcseréjükből kifolyólag. Ennél fogva a nyári hónapokban az akvárium vizének nagyobb fokú szellőztetésére lehet szükség. Egy növényekkel beültetett akváriumban általában elegendő csak a vízfelszínt mozgatni ahhoz, hogy kellő mennyiségű oxigén jusson az akvárium vizébe. Amennyiben mégis szeretnénk több oxigént juttatni a vízbe, különösen nyáron, azt légpumpával és porlasztókővel egyszerűen meg tudjuk tenni. Sokaknak ez csupán dekorációs célt szolgál. Vegyük figyelembe, hogy a sűrű, kis buborékok jobb oxigénellátást adnak. A sok kicsi buboréknak összességében nagyobb a felülete, ezáltal nagyobb felületen érintkezik a vízzel, vagyis a víz több oxigént képes lekötni, mint a kisszámú nagy buborékokból. Ráadásul a sok kicsi buborék a kis tömegének köszönhetően kisebb felhajtóerővel rendelkezik, vagyis több időt tölt a víz felszíne alatt, tehát a víznek több ideje van "dolgozni". Szemben a nagy buborékokkal, melyek nagyon hamar felemelkednek a vízfelszínre. Emellett a felemelkedő buborékok áramlást keltenek, mozgatják a vízfelszínt is. A kis oxigéntartalmat viszonylag könnyen észre lehet venni, ugyanis a halak jellegzetes viselkedéssel, ún. pipálással jelzik.

A paraméterek változtatása. A boltban kapható halak már gyakran generációk óta akváriumban élnek, így igényeik kisebbek a vadvízi társaikénál. Vannak azonban különleges igényű fajok, illetve olyanok, melyeknél szaporítás esetén változtatnunk kell a vízen. Lágyításra akkor lehet szükség, ha dél-amerikai, az Amazonas vidékéről származó pontylazacokat, harcsaféléket szeretnél tenyészteni. Ez megoldható forralással, hígítással, oxálsavval, gyantával, ozmózis készülékkel, esővízzel. Keményítést leginkább a sügérfélék igényelnek, ez mészkővel oldható meg legegyszerűbben.

Mindennapi teendők. Amellett hogy nagy örömet szerzel magadnak az egészséges halakkal, élénk növényekkel, üde sarkot alakítasz ki a szobádban. Élvezd az akváriumot! Napi teendőid közé tartozik a halak etetése, egészségük ellenőrzése. Ha beteg vagy furcsán viselkedő állatot látsz, tedd karanténba. Naponta kell ellenőrizni a technika megfelelő működését, a hőmérsékletet. Hetente-kéthetente esedékes a vízcsere, amit csapvízzel meg lehet oldani, de ajánlott vízelőkészítő szert használni. A szűrőt szükség szerint kell tisztítani,ha már csökken a teljesítménye. A növények metszése vagy ritkítása is egyéni igény szerint történik.

forrás: akvarista.hu