Kutya-betegségek 3.
Mérgezések
Sajnálatos módon az utóbbi időben megszaporodtak az állatok (főleg macskák) életének kioltására irányuló rosszindulatú emberi cselekedetek. Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy az ilyen cselekedetek törvényt sértenek és a Büntető Törvénykönyv hatálya alá esnek. Az 1998-ban elfogadott Állatvédelmi Törvény paragrafusai szerint: "Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani tilos." "Nyílvános helyen, közterületen, lakásban vagy lakóházban állat életét csak akkor lehet kioltani, ha az állat szenvedésének megszüntetése, támadás vagy fertőzési veszély elhárítása, kártevők elleni védekezés céljából történik" "Tlilos: Szenvedést okozó mérgek alkalmazása,- Sztrichnin és hidrogén-cianid használata."
Érdemes megszívlelni a törvény cikkelyeit és jogkövető állampolgárként viselkedni, mert ha valakinél bebizonyosodik a törvényszegés, komoly büntetésre számíthat, akár letöltendő szabadságvesztés is szerepelhet a bírósági ítéletben.
Mérgezés gyanúja esetén két fontos dolgunk van. Az egyik a mérgezett állat életének megmentése, a másik a mérgezésre utaló bizonyitékok (persze ha vannak ilyenek) begyűjtése tanúk jelenlétében.
Mikor kell mérgezésre gondolni egy állat esetében? Ha a korábban egészségesnek tűnő. főleg rendszeresen karbantartott (oltott. parazitamentesített. rendszeres állatorvosi kontroll alatt álló) állatnál hirtelen (24 órán belül) jelentős általános állapotromlás következik be, idegrendszeri tünetek. izomgörcsök, szédelgés, elfekvés. eszméletvesztés, nyáladzás, hányás, pupillaszűkület, vakság, nehezített légzés, vérzések, szájüregben fekélyek, elhalások, magas testhőmérséklet. A mérgezés pontos diagnosztizálását elősegíti, ha ismerjük a méreganyagot, így a kezelés is hatékonyabb lehet.
Sajnos az esetek nagy részében a méreganyagot az általa kiváltott tünetek alapján lehet behatárolni. Fontos, hogy az állat környezetében lévő ismeretlen eredetű eleségmaradékokat, folyadékokat, rovarirtószeres, gombaölőszeres tasakokat és a feltételezhetően a beteg állatból származó testváladékokat (hányadék, nyál, orrváladék, bélsár), bizonyítékokat tanú jelenlétében szedjük össze és az állattal együtt vigyük állatorvoshoz. Érdemes az állatról, helyszínről és az előbb említett feltételezett bizonyítékokról fényképet is készíteni.
A mérgezéseknél nagyon fontos az idő-tényező. Minél előbb kerül állatorvosnoz es minél előbb kap célzott hatékony kezelést az állat, annál jobbak a túlélési esélyei. A legtöbb méregnek nincsen ellenszere, ezért egyedüli lehetőség a szervezetből való mielőbbi eltávolítás elősegítése hánytatással, kiválasztással (vízhajtás), vagy megkötéssel (aktív szén, EDTA).
A mérgezést bizonyítani csak az állat szervezetéből toxikológiai vizsgálattal kimutatott méreganyaggol lehet. Kórbonctani (szövettani) vizsgálattal a méreganyag által okozott kártétel vizsgálható. Mindkét esetben a vizsgálatok térítéskötelesek. költségesek.
A tettes felderítése okozza a legnagyobb problémát, személye gyakran ismeretlen marad. Közvetett bizonyítéknak minősül az is, ha valaki állat(ok) elpusztítására utaló kijelentéseket tesz tanúk jelenlétében. Mérgezés gyanúja esetén tegyünk bejelentést az illetékes Polgármesteri Hivatal jegyzőjénél és a rendőrségnél!
forrás: Kiskedvenc Kisokos
